Már egy jó ideje tervezem, hogy leülök, és elkészítem ezt a cikket, amiben a nemzeti döntőkről lesz szó, hát most jött el az ideje.
Mint tudjuk, a legtöbb ország sajátos kiválasztási móddal rendelkezik, vannak akik belső, - elvileg - hozzá értő emberekkel választják ki, azt, hogy ki képviselje országukat, de mi van azokkal, akik nem így döntenek?
Kezdjük az egészet az egyik legsikeresebb, és "legősibb" nemzeti döntővel, ami egyértelműen a Melodifestivalen. Amióta a svéd televízió, az SVT először úgy döntött, hogy szeretne versenyzőt indítani a neves versenyen, azóta kivétel nélkül minden indulásukkor ezen fesztivál keretei között választottak dalt. És hogy mit hozott nekik ez a műsor? Öt győzelmet, és ezek mellett 6 dobogós eredményt, és még azt is hozzá tenném, hogy Svédországnak eddigi pályafutása során egyetlen alkalommal sikerült kiesni az elődöntőben, de ekkor is a 11. lett énekesük. Mi pedig egy minden évben visszatérő remek show műsort kapunk tőlük, amit nagyon köszönünk!
Ebbe a kategóriába sorolható még a dánok Dansk Melodi Grand Prix elnevezésű műsora, amit hasonló nagyságú arénában, hasonló minőséggel rendeznek meg debütálásuk óta, mint a fent leírt svéd válogatót. Eddig két alkalommal nyert Dánia az Eurovízión és ezeken kívül 4-szer álltak a dobogón, ami Svédország sikertörténetéhez képest eltörpül. Talán ez az oka, hogy miért lett kevésbé sikeres ez a nemzeti döntő.
Még folytathatnám a sort, például a norvégok fesztiváljával, ami úgy szint óriási show volt.
Persze nem engedheti meg magának minden ország közszolgálati televíziója, hogy egy óriási arénában, a legmodernebb dolgokkal körülvéve rendezze meg dalválasztó műsorát, gondoljunk csak a belga Irisre, akinek dalát idén egy 15 perces műsorban, pár négyzetméteren ringatózva kellett kiválasztani. Vagy példának felhozható az, hogy a jelenleg legtöbb győzelemmel rendelkező ország, Írország is szűk keretek között választott indulót. Kis stúdió, kis színpad, és egyszerű látvány mellett döntöttek, leginkább egy esti talk show szintjén volt minden.
Személyes kedvencem a nem túl szokványos azeri műsor, a Milli Seçim Turu. Az alapja inkább hasonlít tehetségkutatóra, mint Eurovíziós válogatóra, a jelentkezők maguknak választanak dalt, de olyat, ami már szólalt meg a fesztivál valamely évében. A hosszas válogatások végére 1 ember nyeri meg a műsort, akinek neves svéd producerek készítenek dalt, ami nem minden, mivel mondhatni sztárt készítenek a győztesből. Nézzük csak meg, hogy mennyit változott Sabina Babayeva:
Ha azt nézzük, hogy egy azeri olimpikon több, mint 300 millió forintnyi pénzt kap ha arany érmet visz haza, megértjük, hogy az országnak bőven van fedezete mindenre. A "Turu" eddig egy győzelmet és egy hazai 4. helyet hozott nekik. Különlegesség, hogy tavaly Ell és Nikki még csak nem is ismerték egymást, hanem a műsor tette őket duóvá, ami mint láthattuk nagyon is bevált...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése