Ezzel
az egyszerűnek mondható német mondattal lehetne mindent összefoglalni. „Isten
hozta Svájcban!” Hamarosan vége a nyárnak, elkezdődik az ősz, elkezdődik egy
újabb tanév a diákok számára, illetve a szeptember 1-je után megjelent dalok
számára pedig az a bizonyos „megbélyegzés”, hogy lehetséges Eurovíziós indulók.
A svájci SRG SSR idée suisse közszolgálati médiacsoportosulás pedig elkezdi a Die
große Entscheidungsshow nevet viselő nemzeti döntős sorozatát, melynek első
lépése az internetes válogató lesz, immáron harmadik éve. Előadók, szerte a világon
beküldhetik pályaművüket, amiket már az első pillanattól hallgathat a
nagyérdemű, melyet később pontoznak, értékelnek, és ezen pontok alapján ez az
internetes válogató fogja meghatározni a mezőny túlnyomó részét. A végső
forduló, mely egy élő televíziós adás lesz, majd december 15-én lesz közvetítve, és ott fogjuk hallani az első dalt, mely a 2013-as Eurovíziós Dalversenyen Malmőben is felcsendül.
Személyes
véleményem erről az egész svájci procedúráról vegyes. Jónak tartom, hogy a
német, francia, olasz, és rétoromán közszolgálat is delegál versenyzőt a
nemzeti döntőbe, illetve hogy az interneten a külföldiek is beleszólhatnak a
mezőny alakulásába. Kifejezetten izgalmas, és tartalmas része egy évnek, hogy a
válogatós szezon legelején ennyi fantasztikus dallal tudunk megismerkedni.
Viszont, itt jön a kontra. Az SRG SSR túl koránra teszi ezt az időpontot, és
már-már törvényszerű, hogy a december közepén kiválasztott/bemutatott dalra
háromszor ráunnak a rajongók. Bár abból a szemszögből nézve, hogy az emberek,
akik leülnek májusban nézni az Eurovíziós Dalversenyt, azoknak a 95%-a akkor
találkozik először a dalokkal, amik kellemes emléket hagynak benne a műsor
végig, és esetleg szavazatot is küld majd rá, vagy elfelejti, akár nem tetszik
neki, és nem szavaz rá.
A tények:
 |
| Céline Dion csillagai a hírességek sétányán Hollywoodban. |
Svájc
egyike azon országoknak, akik már a legelső Eurovíziós Dalversenyen is részt
vettek, mint a verseny kitalálói, házigazdái, és végül, de nem utolsó sorban
legelső győztesei is. Idáig kétszer sikerült a dobogó legfelső fokára állniuk,
méghozzá mindkétszer egy világsztárnak mondható énekesnővel. Elsőként 1956-ban Lys
Assia nyerte a valaha rendezett első dalversenyt, „Refraine” c. dalával. Későbbiekben még többször képviselte az
alpesi országot, legutóbb a 2012-es nemzeti döntőn találkozhattunk az immár 88
éves Madame Eurovízióval, de az előzetes találgatásokkal ellenben nem Ő
képviselte hazáját Bakuban, hanem az olasz ajkú tévé által delegált Sinplus
nevű együttes, akik éppen, hogy lemaradtak a döntőről, hiszen az első
elődöntőben a 11. helyen végeztek. A másik győztesük, a különösen említésre
méltó Céline Dion, aki 1988-ban nyert a „Ne
partez pas sans moi” c. dallal. Az eredetileg kanadai származású énekesnő a
nemzetközi karrierjét ugyan a Titanic c. több Oscar-díjas film betétdalának köszönheti,
de valójában 1988-ban, a dublini Eurovízión kezdődött el minden. A 2000-es
években már nem mondható ilyen sikeresnek Svájc, mivel mindössze 2005-ben sikerült egy észt
lánybandával a legjobb tíz között végezniük a döntőben, és azóta is csak
2006-ban (alanyi jogon), illetve 2011-ben tudták sikerrel venni az elődöntő(k) adta akadályokat. Talán a következő Die große Entscheidungsshow győztese
nagyobb sikerrel jár majd, és hazaviszi Svájcnak a harmadik győzelmet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése